Az egész világ kávézik. Nem csoda, hogy a kávé – Andalúziától Ciprusig – a legnépszerűbb italok közé tartozik. Kezdetben azonban a kávé Európában nem is élelmiszernek, hanem sokkal inkább egyfajta orvosságnak számított. A XVI. század végén brit orvosok részletesen beszámoltak a kávé egészségre gyakorolt pozitív hatásairól. Véleményük szerint annak „bevétele” segíti az emésztést, és gyorsítja a gondolkodási képességet. Tényleg több lenne a kávé, mint egy jóízű és élénkítő hatású, forró ital? Vajon alátámasztják-e az új, tudományos kutatások ezeket a régi megfigyeléseket? Az elmúlt több mint 100 évben számos kutató foglalkozott a fenti a kérdésekkel. Nem csoda tehát, hogy a kávé még napjainkban is a legtöbbet vizsgált élelmiszerek egyike. Az alábbiakban közreadunk néhányat a legújabb tudományos kutatási eredmények közül. Kérjük azonban, vegye figyelembe, hogy az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen az egészséges és változatos táplálkozás, valamint a megfelelő testmozgás. Az emberek nagyon eltérően reagálnak a kávéban található összetevőkre, így az itt olvasható kijelentések nem tekinthetők általános érvényűnek.

A kávé élénkít és felvidít?

Nos, ez valóban igaz: a kávé tényleg jó kedvre derít. Ezt a felismerést számos tanulmány is alátámasztja. Számtalanszor előfordul, hogy valaki kora reggel vagy éjszakai munkavégzéskor bizonyíthatóan fáradt. A kávéban lévő koffein azonban nemcsak ilyenkor élénkít fel, hanem a teljesen éber állapotban lévő személyek éberségét is fokozni tudja. Tehát a kávé, pontosabban szólva a koffein, bizonyos szituációkban növelni tudja a figyelmet, ezzel egyidejűleg pedig a biztonságot is.

Javítja-e a kávé a koncentrálóképességet?

A kávéban lévő koffein valóban javít egyes képességeket. Sok ember (normál mennyiségű) kávé elfogyasztása után könnyebben old meg olyan feladatokat, melyek folyamatos és nagy odafigyelést igényelnek. Emellett a kávé növeli az éberséget, és csökkenti az álmosságot – állítja egy 1992-ben készült átfogó tanulmány. Az újabb kutatások is megerősítik ezeket az eredményeket. A fentiek szerint tehát a koffein meggyorsítja az inger- és információfeldolgozást. További nemzetközi kutatások pedig arra utalnak, hogy az élethosszig tartó kávéfogyasztás képes csökkenteni a gondolkodási képesség és emlékezőtehetség korral járó leépülését a nők és a férfiak esetében egyaránt.

Rosszabbul alszunk, ha este presszókávét fogyasztunk?

Az alvás és a koffein összefüggéséről számos tanulmány látott már napvilágot. Általánosságban elmondható, hogy a koffein kitolja az elalvás időpontját, és csökkenti az alvás időtartamát. Ebben a kérdésben azonban jelentős egyéni különbségeket figyeltek meg. Az eltérő reakciókat valószínűleg az magyarázza, hogy a rendszeresen kávét fogyasztók ritkábban panaszkodnak alvászavarról, mint azok, akik csak időnként fogyasztanak kávét. Azt azonban senki sem vitatja, hogy az este elfogyasztott nagyobb mennyiségű koffein (3mg/ testsúlykilogramm fölött, mely legalább 3 csésze kávénak felel meg) kitolja az elalvás időpontját, és csökkenti annak időtartamát. Kevesebb koffeinmennyiség elfogyasztásakor, tehát elalvás előtt egy vagy két csésze kávé esetén, a hatás erősen eltérő. Az általában sok kávét fogyasztók nem alszanak rosszabbul, más viszont a helyzet azoknál, akik nem isznak gyakran kávét. 

Okozhat-e a kávé függőséget?

A kávéval összefüggésben gyakran emlegetik a „drog” szót. Az illetékes hatóságok azonban a koffeinfogyasztással kapcsolatban a világon sehol, semmiféle korlátozást sem rendeltek el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a koffeinfogyasztás  akár a legcsekélyebb mértékben is olyan következményekkel járna, amelyek a kemény drogok fizikai és szociális következményeihez hasonlatosak lennének. Két, 1998-ban és 1999-ben írt tudományos tanulmány foglalkozik a koffein hatásaival, a koffeinmegvonással, a toleranciakialakulással és a függőséggel. A tanulmányok az állandó kávéfogyasztásra sarkalló hatás terén csupán gyenge tünetekről számoltak be. Tolerancia-kialakulás csupán néhány személy esetében volt megfigyelhető. A függővé tevő drogok fontos ismertetőjele azonban az úgynevezett ingererősödés. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztást jutalmazás, egy kellemes inger vagy egy kellemetlen inger feloldása követi. A koffein esetében ilyen ingererősödés, amilyet például a dohányosok vagy a kemény drogok fogyasztói tapasztalnak, nem lép fel. A hosszabb koffeinabsztinencia következményei ezért elhanyagolhatóak. A fenti tudományos cikkek szerzői éppen ezért megállapítják, hogy a koffein nem felel meg a függőséget kiváltó szubsztancia kritériumainak, éppen ezért nem tesz „függővé”. Ugyanerre az eredményre jut egy 2006-ból származó tanulmány is.

Megemeli-e a kávé a vérnyomást?

A koffein nem idéz elő tartósan magas vérnyomást. Azoknak az embereknek a vérnyomását, akik ritkán isznak kávét, rövid időre megemeli ugyan a koffein, de azután vérnyomásuk gyorsan visszaáll a kiindulási szintre. Régebbi és újabb tudományos cikkek egyaránt azt állítják, hogy a kávé csupán jelentéktelen mértékben befolyásolja a vérnyomást.

Ihatok-e kávét a terhesség alatt?

Nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra nézve, hogy a visszafogott kávéfogyasztás (napi 300 mg koffein alatt) negatívan befolyásolná a terhességet vagy az embrió egészségét. Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság 1999-ben megállapította, hogy napi 300 mg koffein biztonságosan fogyasztható. Az a kérdés azonban, hogy az ennél nagyobb koffeindózis hatással van-e a terhességre és a születendő gyermekre, még mindig nyitott.

A fenti állítást megerősítette egy, korábbi tudományos tanulmányok alapján írt, 2002-ben publikált tudományos cikk, melynek végkövetkeztetése: nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy a koffeintartalmú italok visszafogott fogyasztása károsítaná a magzatot. Érvényes tehát, hogy a terhesség ideje alatt kevesebb, mint napi három csésze kávé elfogyasztása esetén nem várhatóak negatív következmények. Ha a leendő édesanya ennél több kávét fogyaszt, akkor a kismama válassza inkább a koffeinmentes változatot.

Ihatok-e kávét a szoptatás időszaka alatt?

Hat tanulmány is azt állapítja meg, hogy a koffein átkerül az anyatejbe, ám csak olyan csekély koncentrációban, melynek következtében alig várhatóak élettani hatások. Nagy mennyiségű koffeinfogyasztáskor is csupán enyhe alvászavar és enyhe ingerlékenység észlelhető a csecsemőknél – állítják a tanulmányok. Ha azonban az anya csak két-három csésze kávét iszik meg egy nap, akkor ezek a hatások egyáltalán nem észlehetőek. Annak érdekében, hogy a legkisebb kockázatot is elkerüljük, ebben az esetben is javasolt a koffeinmentes kávé fogyasztása.